Augusztus 11-én izgatott gyerekcsapat gyülekezett Törökszentmiklóson: 27 tanulóval indultunk el a nyár legnagyobb kalandjára, a Zselici Erdei Vándortáborba. A vonat zakatolása mellett vidám beszélgetések töltötték meg az utat Fonyódig, onnan pedig busszal indultunk tovább Kaposvárra, az Erdők Háza Látogatóközpontba. Itt vezetett látogatótúrán ismerkedtünk meg a somogyi erdők világával. Innen Töröcskére vitt bennünket a busz, ahonnan 9 kilométeres erdei séta következett. Amikor végre felbukkant a Ropolyi Vadászház, mindenki fellélegzett – a meleg vacsora, majd a gyors játék a füves pályán (tollas és röplabda) igazi jutalom volt a hosszú nap után.
Másnap a Ropolyi körtúra várt ránk. A Ropolyi-tó, és a Dugás-kút érintésével jutottunk el Lidi néni házához, ahol fonott falakra akasztott fekete-fehér képek úgy meséltek a múlt század embereiről, mintha maguk az egykori zselici betyárok, gazdák, és gazdaasszonyok néztek volna vissza ránk. A nap fénypontja a Zselici Csillagpark volt: a csillagképekről és a bolygók együttállásáról szóló előadás, az univerzum születéséről szóló planetáriumi film, a Nap felszínének megfigyelése, és a kilátóból elénk táruló látvány mindenkit ámulatba ejtett. Estére 15 kilométerrel a lábunkban fáradtan, de elégedetten tértünk vissza a vadászházba.
A harmadik napon hosszabb útra keltünk: Sasrét felé vettük az irányt. Félúton a bőszénfai szarvasfarm tartogatott felejthetetlen élményt. A nagyvadakról szóló előadás és kiállítás, a szarvassimogató különös hangulata sok gyerek szívét rabul ejtette. Innen sietve folytattuk utunkat, hogy időben elérjük Sasrétet. Bár 22 kilométert gyalogoltunk a nyári melegben, a napot mégis vidám röplabdameccsel zártuk, majd sokan a csillagos égbolt alatt hajtották álomra a fejüket.
Negyedik nap a kisvasút pöfögése kísért bennünket Almamellékig, ahol az 1900-as évek majorsági életét elevenítették fel számunkra. Az interaktív kiállítás és a hajtányozás különösen nagy sikert aratott. Visszaúton csupán 12 kilométer várt ránk, így délután játékra, pihenésre is jutott idő. Az este ismét a csillagoké volt: hullócsillagokat számoltunk, és próbáltuk felismerni az előző napokban tanult csillagképeket.
Az ötödik nap újabb próbatételt tartogatott. A tikkasztó hőségben közel 20 kilométert tettünk meg. Gálosfán megpihentünk, innen magas löszfalak között vitt bennünket az országos kéktúra útvonala Simonfára, a Meteor turistaházba.
A hatodik nap a kikapcsolódásról szólt: Simonfáról 16 kilométeres gyalogtúrával értünk Kaposvárra, ahol a Virágfürdőben a csúszdák és a medencék várták a fáradt vándorokat. A csobbanás, a csúszdák és a nevetés mindent feledtetett. Bár este vihar szakította félbe a kinti játékokat, a turistaház biztonságában jó hangulatú táborzárót tartottunk, felidézve a hét legszebb pillanatait.
Az utolsó reggelen sietve indultunk Kaposvárra, hogy elérjük a buszt. Rövid városnézés után közösen ebédeltünk, majd Fonyód felé vettük az irányt. Míg vártunk a vonatra, a csapat fele még kisétált a mólóra, onnan pedig az Aranypart expressz hozott haza minket Törökszentmiklósra.
A hét során közel 100 kilométert gyalogoltunk, a nyár egyik legmelegebb hetében. Bár fizikailag is komoly kihívás volt, minden fáradtságért kárpótolt a dombokkal borított vidék szépsége, a gazdag élővilág, a csillagos égbolt varázsa. A tábor végére a gyerekek összekovácsolódtak, valódi közösséggé formálódtak. A zselici táj és a vendégszerető emberek mindannyiunk szívében nyomot hagytak.
Ezúton is hálásan köszönjük mindazok támogatását, akik hozzájárultak a tábor sikeréhez: az Országos Erdészeti Egyesületnek, Éder Lilla útvonalfelelősnek, a Törökszentmiklósi Önkormányzatnak, a „Zöld Utat a Tudáshoz!” Alapítványnak, iskolánk vezetésének és természetesen a szülőknek.
Kovács Judit
táborvezető
Dokumentumtár
Hírek
Videók
Sport
Tehetségprogram
Ökoprogram
