Szebben, helyesebben magyarul!

A pályázati program lényege:

A programba bevont tanulókkal megismertettük, átadtuk nyelvünk sokszínűségét, szabályrendszerét. Megismerték a magyar nyelv szépségét, kultúránkat, nyelvi történelmünket, és mindennapi életük részévé vált. A pozitív magyarságkép kialakítása a legfontosabb feladatunk volt nemzetünk jövője szempontjából: célcsoportunk a nemzeti önazonosságból önbizalmat, erőt tud meríteni a jövőben.

A program célcsoportja:

A programba választott gyerekek 5- 8. évfolyamos osztályok tanulói voltak (20 fő). Mindegyik gyermek lelkiismeretesen, alázatosan és maximális odaadással teljesített. Felkelthető volt bennük a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség. A programmal nagyba tudtuk támogatni a további munkájukat, illetve a személyiségformálásukkal Ők is nagy hatással tudnak majd lenni az őket követő tehetségekre.

Megvalósult szakmai tevékenységek:

Óráinkon az alábbi tanítási eszközöket alkalmaztuk: nagykövetek, szakértői köpönyeg, cirkuszidő, összerakás, küldöttség. Közös célok, közös érdekek vezérelték őket ezen feladatok alkalmával. A folyamatos, kölcsönös kommunikációnak köszönhetően befolyásolni tudták egymást. Együttes élményeik során közös szokások alakultak ki. Módszereink a diákok egymás közti együttműködésére épültek.  A „küldöttség” során több forrásállomás volt az adott témával kapcsolatban. Egymás közt döntötték el, ki, melyik állomás ismeretanyagát sajátítja el, s adja át társainak. Felváltva tanították egymást. Az „összerakással” logikailag összetartozó anyagot raktak össze közösen. A „szakértői köpönyeg” kapcsán az adott témával kapcsolatos ismereteiket vetették papírra. Egy önkéntes felvette a szakértői köpönyeget, elmondta, amit tud. A többiek kérdeztek tőle. A „kérdések órájában” párokat alkotva vizsgálták meg az elhelyezett forrásokat a témával kapcsolatban. A bennük megfogalmazódott kérdést megbeszélték, leírták. A csoport körbe ült, a kérdések alapján megbeszélték az adott témát. A „cirkuszidő” keretein belül a terem különböző pontjain több feladat volt: diktafon hallgatása, internetes- és írásbeli feladat. A kitűzött célokért a gyerekek párokban dolgoztak, melyet a foglalkozás végén ellenőriztünk.  A három tanulmányi kirándulás alkalmával, ismereteiket bővítettük, személyes élményekkel mélyítettük. A kirándulások az őszi időszakban valósultak meg, a járványügyi helyzet miatt.

Pályázatban megfogalmazott célok megvalósulása:

Azok a gyerekeket, akikben az átlagos teljesítményűekhez képest több adottság rejlett, kibontakoztattuk, fejlesztettük, külön figyelmet fordítottunk a magyar anyanyelvi identitás megőrzésére. Már biztosan tudják alkalmazni nyelvi szabályainkat, ismerik a nyelvjárási területeink egyes sajátosságait, országhatárunkon túl is. Ápolják és szeretik hagyományainkat, szellemi, tárgyi emlékeinket. Büszkén tudnak hivatkozni azon magyar származású személyekre, akiknek köszönhetően nyelvünk, szépirodalmunk gyarapodott.  Ismerik irodalmi nagyjaink műveit, ezáltal szép kiejtésük csiszolódott. Szavalataikkal életre keltik irodalmi gyöngyszemeinket. A közölni kívánt gondolataikat megfelelően tudják megfogalmazni. Tisztába vannak a különböző fogalmazási stílusokkal, formai, tartalmi követelményekkel. A tehetséges és tehetségígéretes tanulók elkötelezettek lettek anyanyelvük iránt. Mindezt úgy sikerült megvalósítanunk. hogy a járvány miatt bevezetett digitális oktatás alatt is folyamatosan tartottuk a kapcsolatot a csoport tagjaival. Classroom alkalmazással létrehoztuk a saját csoportunkat, és különböző szemléltető eszközök segítségével bővítettük, mélyítettük a tanulók ismereteit. Elengedhetetlenné vált két pendrive vásárlása, amellyel a munkánkat megkönnyítettük. Az utolsó foglalkozáson az ajándék társasjátékokon kívül, a legjobb eredményt elért gyerekek jutalomkönyvben részesültek.

Összegezve a pályázati támogatásból megvalósult programok:

A programban leírt foglalkozások során a tanulók olyan tevékenységeket folytattak (csoportmunka, páros munka, kooperatív csoportmunka, kiselőadás, játékos feladatmegoldás), amelyekkel kritikai gondolkodásuk, együttműködő készségük, kommunikációs képességük, toleranciájuk, szabálytudatuk és empatikus képességük is fejlődött. Az egyéni kutatómunkák elősegítették lényegkiemelő képességük, logikai gondolkodásuk fejlődését. Az általuk készített projektek bemutatása során fejlődött a szóbeli kifejezőkészségük, szókincsük, növekedett önbizalmuk, és egymás elfogadása, megbecsülése is fontos szerepet kapott. Kutatások bizonyítják, hogy az alacsony önbecsülés és az önbizalomhiány teljes mértékben vissza tudja fogni a gyermekek szellemi, vagy akár testi teljesítményét is. A kiscsoportos foglalkozások remek alkalmat nyújtottak arra, hogy a tanulók önbizalma növekedjen, a nyelvi- és kommunikációs képességeik javuljanak, és pozitív hatással legyenek a pszicho-szociális egészségükre és a közösségerősítésre.

Célunk volt azokat a gyerekeket, akikben az átlagos teljesítményűekhez képest több adottság rejlik, kibontakoztatni, fejleszteni, külön figyelmet fordítani a magyar anyanyelvi identitás megőrzésére. Biztosan tudják alkalmazni nyelvi szabályainkat, ismerjék a nyelvjárási területek egyes sajátosságait, országhatárunkon túl is. Ápolják és szeressék hagyományainkat, szellemi, tárgyi emlékeinket. Büszkén tudjanak hivatkozni azon magyar származású személyekre, akiknek köszönhetően nyelvünk, szépirodalmunk gyarapodott.  Ismerkedjenek irodalmi nagyjaink műveivel, ezáltal szép kiejtésük csiszolódjon. Szavalataikkal keltsék életre irodalmi gyöngyszemeinket. A közölni kívánt gondolataikat megfelelően tudják megfogalmazni. Tisztába legyenek a különböző fogalmazási stílusokkal, formai, tartalmi követelményekkel. Bíztunk benne, hogy a tehetséges és tehetségígéretes tanulók elkötelezettek lesznek felnőttként is az anyanyelvük iránt.  A foglalkozások révén ezt sikerült is elérni.

A pályázatának része volt, annak programjához kapcsolódott bentlakásos, két egy napos tanulmányi kirándulás:

Tehetséggondozó programunkban két egy napos kirándulást terveztünk. Először Szegedre mentünk, a Móra Ferenc Múzeumba. Itt a múzeum egykori igazgatójáról, Móra Ferencről tekintettük meg az interaktív kiállítást az úgynevezett Móra rengeteget. Megismerkedhettünk az egyetemen, földrajz-természetrajz szakon végzett író életével, a fatörzsekbe rejtett idézetek, tárgyak, képek, levelek, filmrészletek, interaktív játékok segítségével felfedezhettük a természetszerető ember inspiráló gondolatait, elsöprő szenvedélyeit, költészetét, játékosságát, humorát, meg nem írt regényeit. Írhattunk vele szerelmes verseket, feldíszíthettük fényképét legkedvesebb virágaival, s megtudhattuk, milyen növény vagy állat szeretett volna lenni, ha nem embernek születik. Találkozhattunk családtagjaival, szerelmeivel, élete meghatározó szereplőivel, fűvel, fával, állatokkal és emberekkel.

Második utunk Budapestre vezetett. Itt a járványügyi helyzet miatt nem tudtunk részt venni a Magyarság Házában rendhagyó irodalomórán. Sajnos az intézmény nem fogadott külső látogatókat. Más helyszínen sem tudtunk bekapcsolódni a programjukba, ezért úgy döntöttünk, hogy mi magunk szervezünk egy kis irodalmi-nyelvtani foglalkozást. Téma központja: Margit-sziget. Nyelvtani szempontból vizsgáltuk az elnevezést, híres írók gondolataival, érzéseivel próbáltunk azonosulni. Természetesen körbe mentünk a szigeten és gyönyörködhettünk a természet szépségében, amely oly sok emberre volt már hatással.

Még egy rövid kiránduláson vettünk részt, amelynek nagyon örültünk. Lakóhelyünkhöz közeli szolnoki várat tekinthettük meg, szinte elsőként. A feltárásokat vezető régész kalauzolt körbe. Számos érdekességet tudtunk kötni a magyar irodalomhoz. Ezzel a programmal is megerősödött tanulóinkban, hogy óvjuk múltunkat, mert ez az örökségünk.

A pályázat során megvalósított programok változása a tervezetthez képest:

A kialakult járványhelyzet miatt digitális oktatásra kellett áttérni. Foglalkozásaink nem maradtak el, mivel nagyon gyorsan reagáltunk a kialakult helyzetre: Classroom csoportunk alakult. Minden lehetséges eszközt és szemléltetést alkalmazva folytattuk a megkezdett munkát. Döntésünket a tanulók lelkesedése igazolta.