A magyar népmesék hősei keltek életre, és benépesítették az osztálytermeket, a folyosókat, sőt még az udvart is. Aki kedvet érzett hozzá, belebújhatott kedvenc népmesei karakterének bőrébe, így a nap során igazi jelmezes kavalkád alakult ki. Királylányok suhantak végig a folyosókon, királyfiak siettek nyomukban. Libapásztorok is megjelentek, mellettük boszorkányok suhogtak. Feltűntek ravasz rókák és játékos cicák is.
A gyerekek nemcsak játszottak, hanem tanultak is. Népmesei totóval tesztelhették tudásukat, és sokan meglepően ügyesen ismerték fel a meseszámok bejátszásait a 3. szünetben. A 4. szünetben aztán jött az igazi móka: mézeskalács- és perecevő verseny, ahol nemcsak az édesszájúság, hanem az ügyesség is számított. A kezeket ugyanis nem lehetett használni, így sok kacagás és vicces pillanat kísérte a falatok elfogyasztását. Hamupipőke is segítségre szorult. Elvesztette a cipőjét, de a gyerekek lelkesen segítettek neki megtalálni.
Az egész napot áthatotta a játékosság, a közös élmények öröme és a magyar népmesék iránti szeretet, mert mesélni jó, de megélni a mesét még jobb!