Október 17-én reggel ismét Tiszapüspökibe indult a 6.a osztály. Az előző tanév végén annyira megtetszett a gyerekeknek ez a hely és természetesen Magyar András környezeti nevelő egyénisége, hogy vissza kellett mennünk oda.
Az őszi erdő rengeteg érdekességet kínált. Megkóstoltuk az ehető őszi terméseket (csipkebogyó, kökény, lepényfa), hallgattuk a madarak énekét, és igyekeztünk meglátni őket a fák ágai között (cinegék, őszapó, fakopáncsok, csuszkák). Több védett fajt láttunk, többek között mocsári teknőst, sisakos sáskát, nagy szarvasbogár maradványait, növények közül az őshonos és védett réti őszirózsát és Magyarország egyik legveszélyeztetettebb növényfaját, a kunsági bükkönyt. Láttunk puhafás ligeterdőt, és keményfás ártéri erdőt. Vizsgáltuk az élőlények közötti kapcsolatokat, például az óriás gyapjat tintagomba és a nyárfa szimbiózisát, a gubacsdarázs élősködő lárváját a tölgylevélen kialakult golyó gubacsban, és a fák versengését a fényért. Házi állatokkal is találkoztunk, lovakkal, szarvasmarhákkal, és a rájuk vigyázó mudikkal. A szántóföldek őszi talajművelési eljárásai is szóba kerültek, amelyet a gyerekek már ritkán tapasztalhatnak meg ilyen közvetlenül. Az invazív óriás ázsiai imádkozó sáska, és az ártéren talált őzcsontváz volt a kedvence a gyerekeknek.
Legalább hét kilométert gyalogoltunk, de megérte, mert sok új tapasztalattal, ismerettel, élménnyel lettünk gazdagabbak! Szép időnk volt, ami még kellemesebbé és emlékezetesebbé tette ezt a kirándulást.
Dokumentumtár
Hírek
Videók
Sport
Tehetségprogram
Ökoprogram
